Travelholic Club

Korfu, más néven Kérkyra, a Jón-szigetek egyik tagja. Görögország legzöldebb szigete. Természetesen a görögöknek Korfuhoz köthető mitológiájuk is van, miszerint Poszeidón szerelmes lett egy szépséges nimfába (Kerküra), akit megszöktetett. A szigetet Poszeidón megvásárolta és szerelme után Korkürának nevezet el. A mitológia szerint innen ered a sziget mai neve. Szigetünk 61 km hosszú és 9 km széles. Korfu igen kedvelt a turisták körében. Nem véletlen, hiszen még Sisi hercegnőnek is saját rezidenciája volt itt. Korfu gazdasága leginkább a turizmusra épül, bár zöld sziget révén számos mezőgazdasági tevékenység is felfedezhető, olajfa ligetek és gyümölcsös kertek formájában. Ennek megfelelően számos látványosság, fürdésre alkalmas strand és árus található.

Az idei nyáron 2 hetet töltöttem ezen a varázslatos szigeten. Sok pihenés, felfedezés és kaland várt rám. Szóval minden, ami egy nyaralással együtt jár. Repülővel érkeztem Korfura, ami már csak azért nagy élmény volt, mert imádom a repülőket. Korfu reptere kifejezetten különleges. A pályatest a tengerbe nyúlik és nem számít hosszúnak, így nagyobb repülőkkel nem találkozhatunk. A domborzati viszonyok miatt általában a tenger irányába szállnak fel a repülők. A pálya másik végénél egy főút halad el, amit mindig le kell zárni, ha egy repülő fel- vagy leszáll. Megjegyezném, ez a taxiban ülve elég idegesítő tud lenni. Hallottunk történeteket, volt, aki mégis áthaladt a piros jelzés ellenére. A felszálló repülő hajtóműiből származó légáramlás pedig felborította az autóst. Ha már szó esett a taxisokról. Mindenképp kérdezzetek meg több sofőrt is, mert igen nagy eltérésekkel lehet fuvart kapni. Az elsőszámú közlekedési eszköz a robogó, amit jutányos áron lehet bérelni és az egész szigetet be lehet vele járni. Én imádtam!

A szállás a tengerre nézett és a távolban még Albánia domborulatait is látni lehetett. Nincs is ahhoz fogható, amikor reggel kimész az erkélyre és ez a látvány fogad. Esténként itt iszogattunk, miközben éreztük a tenger illatát. Bakancslistás élmény.

Első utunk a Pantokrátor-hegyre vezetett, ami Korfu legmagasabb pontja (906 méter). Gyalog vágtunk neki az útnak, ami nem kis kihívás. A felfelé vezető út elég kopár, de a hegy tetején csodálatos kilátás fogad minket, ahonnan láthatjuk Albániát és Olaszországot is.

A Paleokastritsának is gyalog vágtunk neki, ami az elején nem tűnt jó ötletnek, de nem bántuk meg. Kis ösvényeken mentünk fel, amit útközben olajfa ligetek öveztek. A kilátás mesés volt. A közelben található egy kis 13. századi kolostor, ami egyben múzeum is. Itt szerzetesekkel találkozhatunk, akik a mai napig kézzel készítik az olívaolajat. Érdekes látni, hogy régen hogyan sajtolták az olajat. Aki szeret túrázni, annak mindenképpen meg kell látogatni, de szigorúan csak gyalog. Ami igazán jó Korfuban – főleg, ha szeretsz túrázni – az, hogy számos túraútvonal hálózza be a szigetet, melyek bejárása során rengeteg élmény és emlék gyűjthető.

Körülbelül egy hetes ejtőzés után a következő állomásunk Sisi herecegné palotája (Achilleion) volt. A palota belülről is megtekinthető. Szerintem kötelező megnézni, ha már egyszer Korfun járunk. És nem úgy, mint a szomszédom, aki elment Korfura 1 hétre pihenni, majd, amikor hazajött egy dvd-n nézte meg a látványosságokat. Őrültség! Az épület neoklasszikus stílusban épült, fehér színe igen elegánssá teszi. A kert hangulata mesés, tele van szobrokkal és különböző növényekkel, illetve egy óriási Achilles szoborral is találkozhatunk, akiről a palota a nevét kapta.

Ezután a fővárosba mentünk, aminek elegáns középkori hangulata van. A város tele van árusokkal, árkádokkal és szűk utcákkal. Az óvárosban található egy erődítmény, amit nem csak a történelmi múltja, de a lélegzettelállító kilátás miatt is érdemes felkeresni.

Érdemes egy egésznapos hajókirándulásra is befizetni. Utunk során még delfinek is csatlakoztak hozzánk, ami a kapitány szerint is ritka látvány. Először elhajóztunk egy kis lakatlan szigetre, ahol grilleztek nekünk és megebédeltünk. Majd ezután behajóztunk egy kis öbölbe, ahol lehorgonyzott a hajó és lehetett fürdeni. A víz hihetetlenül tiszta volt. A hajó orráról még ugrálni is lehetett a vízbe, amit nagyon élveztem. Itt egy pár órát töltöttünk, majd naplementében hajóztunk haza.

Eddig csak mentünk és mentünk, de nem esett szó a pihenésről. A strandról annyit, hogy homokos és tele van emberekkel, bár vannak lezárt részek, amik egy-egy hotelhez tartoznak. Ott nincsen akkora tömeg. Árusok járják a forró homokot gyümölcsöt és fánkot kínálgatva. Ó, az az isteni töltött fánk! Egy cigiért cserébe akár dinnyét is kaphatsz. A kisgyerekek homokozó eszközeikkel lelkesen hordják a tengervizet a papucsodra, hogy az a napon se melegedjen fel. Kiváló úticél családoknak, szerelmeseknek, baráti társaságoknak. Mindenkinek csak ajánlani tudom Korfut.